Ez a weboldal sütiket használ annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. A cookie információt tárol a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra. Ezzel segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Meddig érzi magát jól a FED a medvék társaságában?
Vámos Balázs - 2022.05.10
Vámos Balázs - 2022.05.10
A tegnapi napon 52 hetes mélypont alatt zárt több vezető amerikai index is. Meddig eshetnek még a piacok? Egy újabb elhúzódó válság jön? Megismétlődhet a 2008-as időszak? Az inflációs nyomás tartósan velünk maradhat? Mit lép minderre a FED?
Ezen kérdések mindegyike megfordul mostanság a kereskedők fejében nap, mint nap. Az alábbi bejegyzésben végigvesszük, hogy milyen hangulat jellemzi most a piacokat, milyen kockázatokkal szembesülhetünk, illetve azt is, hogy mely szintek jelenthetnek fontosabb támaszt a további esésben.
Az indexek teljesítménye
Ha az indexek teljesítményét hasonlítjuk össze az idei évben, akkor a Nasdaq technológiai index teljesít a leggyengébben, a maga 26%-os lemorzsolódásával. Ezt követi az S&P 500 index, 16%-ot meghaladó csökkenéssel, és a hagyományosabb iparágban működő részvényeket tömörítő Dow Jones Industrial Average index szenvedte el a legkisebb esést, mindössze 11%-kal került lentebb idén.
A befektetők elfordulását a technológiai szektortól nagyban magyarázhatjuk, a szigorodó FED kamatpolitikával, és az utóbbi két negyedévben sok helyen látott növekedési kilátások romlásával. Elég csak a Netflix árfolyamát megnézni az utóbbi két gyorsjelentési nap után. A streaming szolgáltató részvénye mind a két esetben 20%-ot meghaladó eséssel kezdte a gyorsjelentést követő kereskedési napot.
Ha a koronavírus okozta 2020 márciusi mélyponttól nézzük az indexek teljesítményét, akkor azt láthatjuk, hogy a három index teljesítménye a mostani időkben közel megegyezik. A FED QE programjának bejelentése után a vizsgált indexek 70%-os teljesítményt tudnak felmutatni. A Nasdaq korábbi teljesítményelőnye az idei év kezdetétől rohamos mértékben apadt le.
Korábban a 2000-es években látott hasonló lefolyású technológiai felülteljesítésről, és annak bukásáról ebben a bejegyzésben írtunk:
2021.05.18
A következőkben egy rövid kis időutazást teszünk a 2000-es évek elejére. Az Amazon részvény ezredfordulós árfolyam mozgására kísértetiesen hajaz napjaink egyik legfelkapottabb részvényének grafikonja. Megismétlődik-e vajon a korábbi mozgás?
Milyen a befektetők és a piac hangulata?
A piaci szereplők hangulatát a legkönnyebben talán a Fear&Greed index alapján állapíthatjuk meg. Az index szerint extrém mértékű pánik uralkodik jelenleg a piacokon. Ez a mutató kontra indikátorként szokott szolgálni az esetek döntő részében. Tehát amennyiben a piacon pánikhangulat van, akkor inkább vásárolni érdemes míg, ha túl nagy a piaci optimizmus és kapzsiság, akkor az emelkedés végéhez közeledhetünk.
Warren Buffették az árral szembe menve az utóbbi időszakban 50 milliárd dollár értékben vásároltak, erről korábban itt írtunk:
2022.05.05
Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy a nagy befektetési guruk -Warren Buffett és Charlie Munger- milyen részvényeket vásároltak befektetési cégükön keresztül. Az idei évben ugyanis több, mint 50 milliárd dollárt költöttek el a rossz piaci hangulat ellenére is. Hogy pontosan mit vásároltak, az a bejegyzésből kiderül.
A piac hangulatára pillantva szintén nem túl rózsás helyzet tárul elénk. Az alábbi pontgrafikon a Nasdaq Composite index 52 hetes mélypontján lévő részvények darabszámát mutatja meg. Kék vonallal a 9-es mozgóátlagot, míg pirossal az 50-es mozgóátlagot ábrázoltam.
A tegnapi napon 1718 részvény volt egy éves mélypontján, a teljes 3626 index tag közül – amely közel fele a teljes állománynak. Kiugró esetek persze lehetnek, de ha a mozgóátlagokra vetünk egy pillantást, akkor láthatjuk, hogy itt egy hosszabban elhúzódó negatív hangulat bontakozott ki. Ugyanis egyik mozgóátlag sem vett fel ilyen magas értéket az utóbbi 5 éves vizsgált periódus alatt. A 9-es mozgóátlagban két korábbi kicsúcsosodást láthatunk. Az egyik 2018-ban történt, amikor hasonlóan a mostanihoz a FED szigorítást próbált végrehajtani. A másik esemény pedig a koronavírus okozta márciusi mélypont során volt. A piac és a befektetők tehát rég voltak ennyire rossz passzban.
Mikor hátrálhat ki a FED?
Kihátrálhat-e egyáltalán? 2018-ban már láttunk erre példát, akkor az amerikai jegybank szintén próbálta a korábban piacra öntött pénzt visszaszívni és a mérlegfőösszegét csökkenteni. Illetve ezzel egyetemben a kamatokon is próbált emelni. De tartós sikert nem sikerült elérnie. A jegybank decemberben az egész őszön át tartó piaci korrekció láttán megijedt és bejelentette, hogy nem folytatja a szigorítást.
A másik eset, amikor a FED a piacok segítségére sietett, két évvel ezelőtt a vírus megjelenését követően történt, mint már többször említettük ebben a bejegyzésben, 2020 márciusa volt a nagy mennyiségi lazítás bejelentésének időpontja.
Mi a közös a két jegybanki bejelentésben és az indexek árfolyamában ezen időszak alatt?
Mind a két esetben a 200 hetes mozgóátlag (narancssárga) közelében volt az S&P 500 index árfolyama. Az utóbbi évek mozgásából arra lehet következtetni, hogy ezen szint tartós elesését a FED sem tartaná szerencsésnek, és amennyiben egy rosszabb piaci hangulat során az árfolyamok leesnének ezen szintekre, akkor talán közbeavatkozna, akár csak kommunikációs eszközökkel.
Jelenleg az index árfolyamát az ominózus mozgóátlagtól még 500 dollár választja el, amelynek érintése további 13%-os csökkenést eredményezne.
Nem lehet megjósolni, hogy a mostani szintektől lesz-e még ilyen mértékű további esés. Ha napos idősíkon vizsgáljuk az index mozgását, akkor egy Elliott-típusú 5 hullámú korrekciót sem tartok kizártnak, amelynek esetlegesen most jönne a negyedik hulláma.
Összefoglalva mindazt, amit ebben a bejegyzésben érintettünk és válaszolva a címben feltett kérdésre is. A FED nagy valószínűséggel a 200 hetes mozgóátlag magasságában – tehát egy további 10%-os korrekciónál- valamelyest enyhítene a szigorú monetáris politikáján. De nyilván ezen döntését az infláció alakulása és a háború okozta gazdasági lassulás határozza meg túlnyomórészt.
(Címlapkép forrása: investing.com)