Az előző pont alapján már láthatjuk, hogy a pozícióba lépés előtti alapos felkészüléssel jelentősen növelhetjük a nyereségességet. Nézzük meg, mi szükséges még a profitabilitáshoz, valamint ahhoz, hogy a kereskedés élvezetessé váljon.

A második pont, amit megemlítenék, az a stratégiánkba és ezzel együtt a magunkba vetett magabiztosság. 

Ahhoz, hogy kellő magabiztosságra tegyen szert a kereskedő, tisztában kell lennie azzal, hogy miért nyert és veszített az adott pozíción. Bizonyosságot kell szerezni, hogy a használt stratégia jelzései hosszú távon profitábilisak és pénzt termelnek. Ebben megbizonyosodva már hezitálás nélkül lehet a stratégia jelzéseire cselekedni, ami pedig a siker egyik elengedhetetlen tényezője.

Ha egy kereskedő megszerezte a kellő magabiztosságot, akkor a zavaró mentális tényezők jelentős részét maga mögött tudja hagyni. Hadd említsek egy példát.

Sok kereskedő annyira fél a veszteségtől, hogy minden áron próbálja ezt elkerülni. Végül azonban pont ennek hatására hozza létre a bukó pozíciókat, mert a rövid távú veszteség kerülés érdekében eltér a stratégiájától. Ez egyébként egy nagyon gyakori probléma.

Ha azonban a kereskedő tudja, hogy a stratégiája az esetek 30-40%-ban nyereséges pozíciókat generál számára, akkor a veszteségeket talán már jobban lehet kezelni, hiszen, ha aktuálisan éppen nem is alakulnak jól a dolgai, tudja, hogy a következő 10 pozícióból 3-4 várhatóan nyereséges lesz, amelyek majd visszatermelik az addigi veszteséget. A stratégiánk statisztikáinak ismerete elvezethet tehát a kellő magabiztossághoz.

A veszteség elfogadására vonatkozóan kaptam még egy tanácsot anno, mégpedig azt, hogy tudatosítani kell magamban, hogy a tőzsdére befektetett pénzem, nem veszélyezteti a megélhetésem. Amint ezt felfogtam és valóban átéreztem, egy hatalmas súly esett le a vállamról, amivel a veszteségek kezelhetőbbé váltak számomra.

Sokszor, hogy valaki ezt megtanulja le kell nulláznia a számláját. Van, aki csak akkor tudja elfogadni a veszteséget harag, szégyen és önostorozás nélkül, ha már valóban nem maradt pénz a kereskedési számláján és rájött, hogy így sem dőlt össze az élete.

Talán éppen ezért szokták mondani, hogy egy kereskedő életében jó tanítás lehet egy számla nullázása.

Amit utolsó pontként megemlítenék még a siker tényezőjeként, az nem más, mint a céltudatosság. Egy kereskedőnek mindig kell, hogy legyen célja, akár %-os mértékben a számlája hozamára vonatkozóan, vagy akár egy vágy elérésére vonatkozóan. Például, hogy a kereskedési eredményből szeretne egy autót vásárolni, vagy egy nagyobb utazásra elmenni.

Amint ki van tűzve a pontos cél, könnyebb lesz csak a valóban jónak ígérkező pozíciókba belépni, és oldalazó piaci mozgásnál pedig kimaradni a játékból -nem kockáztatva az addig megszerzett nyereséget.

Ezen túl zárógondolatként egy általam most olvasott könyvből idéznék. A gondolat így hangzik:

„Minél inkább elfogadod magad, annál pozitívabban gondolkodhatsz majd magadról.”

Kereskedőként is kiemelten fontos, hogy pozitív hangnemben illessük magunkat, illetve a kereskedési tevékenységünket is, mert ha ez nincs meg és a tömeg kereskedésről kialakított negatív attitűdjével azonosulunk, akkor a bukásunk is szinte biztos lesz.

A tőzsdei kereskedés tehát lehet élvezetes és könnyed -sőt annak is kell lennie- ehhez azonban kellő felkészültségre és magabiztosságra van szükség. Ha azonban ez megvan, akkor a vagyongyarapítás folyamata élvezet is lehet.