Ez a weboldal sütiket használ annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. A cookie információt tárol a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra. Ezzel segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Starsky és Hutch - a kereskedő cimborák tanulságos története
Vámos Balázs - 2022.02.15
Vámos Balázs - 2022.02.15
Két kereskedő sem lehet egyforma. Mindenkinek megvannak a saját szokásai, berögződései miszerint éli az életét, vagy éppen esetünkben, ahogy kereskedik.
Ebben a bejegyzésben két kereskedő stílusát fogjuk összehasonlítani és megvizsgálni, hogy melyik táborba tartozó kereskedő ér el általában jobb eredményeket.
Történetünk kereskedő cimborái -Starsky és Hutch- közel egy éve határozták el, hogy megmérettetik magukat ezen a terepen. Eleinte egymást segítve haladtak előre az úton, azonban egy ponton túl más-más stratégiában találták meg önmagukat.
Mind a ketten swing-trade ügyleteket kötöttek, ami középtávú pár naptól-pár hétig tartó pozíciókat jelent.
A stratégiájukat tekintve Starsky a Fibonacci korrekciós stratégiát használta belépése során, ő úgy gondolta, hogy a korrekciókban alakulnak ki a legjobb belépési lehetőségek.
Ezzel szemben Hutch a trenden belüli kitörésekre fejlesztette stratégiáját, és az új csúcsra menetelekkor próbált meg jó hozam/kockázat arányú pozíciókat megfogni.
Az eltérő belépési stratégiájukon túl volt még egy markáns tényező, amiben különböztek a kereskedés során. Ez pedig a stop, illetve limit szintek meghatározása volt.
Starsky a Fibonacci korrekciós szintek miatt úgy gondolta, hogy mivel már alapból a korábbinál alacsonyabb áron vásárol ezért nem szükséges, hogy stop szintet állítson.
Akkor zárta a pozícióját, amikor úgy gondolta, hogy a veszteség már túl nagy méreteket ölt. Nyereséges zárást is ehhez mérten manuálisan hajtott végre, nem egy előre meghatározott árszinten.
Ezzel szemben Hutch mindig következetesen betartotta a limit szintek meghatározásának szabályát. Minden belépés során helyezett el mind stop-loss, mind take profit szinteket.
A két barát havi rendszereséggel érdeklődött a másik felől, ezen baráti beszélgetések alkalmával a kereskedésüket is részletesen kivesézték.
Az első pár hónapban Starsky teljesített jobban, ugyanis sokkal több korrekció volt a piacon, ami a stratégiájához jobban passzolt. Hutch ezen időszak alatt hol nyert hol veszített, de összességében jelentősebb elmozdulás nem történt a számla méretében.
Hutch az előző hónapban elszomorodott kicsit, mikor cimborája közel 30%-os eredményről számolt be. Miközben az ő számlája 4 hónap alatt csupán 10%-kal gyarapodott.
Fél év elteltével, amikor újra beszéltek egymással Starsky előnye egy piaci korrekciót követően leolvadt. Ekkor már csak 5 százalékpont volt az előnye Hutch-hoz képest, aki az indulás óta 12%-os hozamot tudott felmutatni.
Hutch egy kiegyensúlyozott, igaz lassabb növekedési pályát tudott magáénak, míg Starsky esetén sokkal nagyobb volt a kilengés.
Stop-loss hiányában Starsky a swing-trader profilt maga mögött hagyta, és hibásan hosszútávú befektetővé titulálta magát. A nagyobb piaci korrekciót követően tetemes lemorzsolódást élt át a számlaméretében, egy ponton túl már kizárólag büszkesége vezérelte, és csak azért sem lépett ki a tradeből.
A fentmaradt szabad tőkéjéből próbálta fedezni a veszteséget, de a pszichológiai nyomás miatt sokszor hozott rossz döntést.
Hutch számlamérete szintén csökkent ezen időszak alatt, de közel sem akkora mértékben, mint cimborájának. Hutch megtanulta, hogy a veszteség része a játéknak és jobb, stop szinttel hamarabb kiszállni, mint stresszesen követni az árfolyam mozgását és imádkozni a trend fordulásáért.
Pár hónap elteltével újra beszélt egymással a két jóbarát, ekkor Starsky 3%-os YTD (Year to Date – tárgyévi teljesítményt) eredményt, míg Hutch 10%-os YTD hozamot tudott felmutatni.
Hutch csodálkozott, hogy adhatott vissza barátja ekkora nyereséget.
A beszélgetés során rátérve a kereskedésre, átbeszélték a kereskedési stratégiájukat, pontosan hogyan is néz ki egy pozíció a nyitástól-zárásig. Ekkor állapították meg, hogy Starsky számlája esetén a nagy lemorzsolódásért a limit szintek hiánya a felelős.
Hutch megosztotta cimborájával az eddigi megfigyeléseit és stratégiáját, ezzel együtt felhívta figyelmét a limit szintek fontosságára is. Megosztotta vele tapasztalatát, miszerint a stop szintek alkalmazása, segít a kereskedés közben felmerülő pszichológiai teher csökkentésében.
Limit szintek hiányában, amikor manuálisan kell zárni egy pozíciót, gyakori a vacillálás miatti késleltetett döntés és a „képzeletben” kijelölt veszteséges zárás árfolyamának elmozdítása.
Ezzel csak tovább nehezítve helyzeten, mivel már nagyobb veszteséggel kell zárni az ügyletet, mint azt korábban lehetett volna, ami plusz mentális kihívást jelent.
Ugyan ez volt a megfigyelés az előre meghatározott nyereség szinteknél is. Ugyanis sokszor a mohóság által vezérelve, úgy gondolják az újonnan érkezők, hogy végtelenségig lehet növelni a nyereséget, és milyen butaság lenne elrakni a mostani nyereséget, amikor két hét múlva ilyen ütemben a duplájára emelkedhet.
Hutch ezeket a lépcsőket megjárva azt a következtetést vonta le, hogy jobb alkalmazni a limit szinteket. Így a pszichológia által jelentett akadályokat, kitudta küszöbölni a kereskedés egy jelentős részéből.
A limitszinteknek köszönhetően sokszor volt olyan, hogy egy impulzust szinte teljes mértékben sikerült lekereskednie, és nagyon kevés „plusz pénzt” hagyott benne.
A limit szintek csúcsokhoz, mélypontokhoz viszonyított meghatározásán keresztül a pozíció méret meghatározásának módjáról, és a pozíció menedzsment rejtelmeiről is órákon át folyt a diskurzus.
Az őszi negyedéves gyorsjelentési időszaknak mind a ketten sziklaszilárd kereskedési stratégiával, kockázat és pozíció menedzsmenttel vágtak neki. Ekkor Hutch állt az eredménytábla első helyén, 17%-os eredménnyel, míg Starsky 8%-os hozamot tudott felmutatni.
Az év hátralévő részében szorosan tartották magukat a felállított stratégiához. Starsky is konzisztensen alkalmazta a limit szinteket. Az éves eredményük a legutolsó ismert sorrendet tartva 25% illetve 14%-on zárult.
Az azóta eltelt időszakban mind a ketten 20% feletti hozamot tudtak elérni, mindezt nyugodt mentalitással, jelentősen kevesebb stresszel és kevesebb időráfordítással. Starsky megköszönte barátjának, hogy nem hagyta annyiban önfejűségét és elmagyarázta számára a limit szintek fontosságát.
A két barát azóta is folyamatosan tartja a kapcsolatot és egymást építve haladnak előre a kereskedés létráján.
Mottójuk; Biztos stratégia, a növekvő számla titka!
(Kép forrása: Getty Images – Starsky és Hutch, borítókép a filmről, Sept. 3, 1975)