A sikeres kereskedők tulajdonságai
Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk olyan tulajdonságokat, amelyek a sikeres és a sikertelen kereskedőket jellemzik.
Remélhetőleg a sikeres tulajdonságokból sokban magadra ismersz majd, és ha a sikertelenből is van egy-kettő, ami jellemző rád, akkor legalább tudod, hogy min érdemes csiszolni.
Sikeres kereskedő elengedhetetlen tulajdonságai:
Kezdjük előszőr is a sikeres kereskedők tulajdonságaival. Az egyik legnagyobb erénye a sikeres kereskedőnek, hogy nagyon nagy önuralma van.
Az önuralom a pozícióba lépéssekkor jön különösen jól, hogy tényleg csak azoknál a lehetőségnél kockáztassuk a tőkénket, amikor minden klappol a stratégiánk szerint.
Sokszor hajlamosak vagyunk egy-egy veszteség után forró fejjel belevágni egy másik trade-be, csak azért, hogy visszaszerezzük a veszteségünket, pedig ez sokszor csak még tovább ront a helyzeten.
Ilyenkor nagyon fontos, hogy legyen kellő önuralmunk, és megálljt tudjunk parancsolni önmagunknak.
A türelem a következő tulajdonság, ami a sikeres kereskedőket egytől-egyig jellemzi. Sokszor hangsúlyozom, hogy meg kell várni a kellő megerősítést a pozícióba lépéssel, ugyanis nem azon a pár centen fog múlni, hogy sikeres-e a trade.
Ha jó pozícióban ülünk, akkor szintén szükség van a türelemre, hogy a lehető legtovább benne tudjunk maradni a pozíciónkkal megegyező irányú mozgásban, és a lehető legtöbb nyereséget realizáljuk.
Az előzőhöz szorosan kapcsolódik a következő tulajdonság, miszerint a vesztő pozícióktól a sikeres kereskedő hamar, érzelem mentesen megtud szabadulni.
Kiemelt fontosságú a kereskedés során, hogy ne engedjük a veszteségeket túlzott mértékben elszabadulni, mert utána nagyon nehéz lesz azt ledolgozni.
Aranyszabályként azt lehet mondani, hogy egy-egy ügyleten a tőkénk maximum 1%-át kockáztassuk, ennél többet kezdő kereskedőként semmi képpen sem, ugyanis az nagyon gyorsan a számlánk teljes lenullázásához vezethet.
A veszteségek elvágásához szorosan kapcsolódik a stop-loss szintek használata, ami segít ezt a folyamatot automatizálni, és kiveszi a döntéshozatalból az érzelmi tényezőt (mint azt sokan tudják, a kereskedés során az nem hátrány).
Utolsóként, amit még megemlítenék, mint elengedhetetlen tulajdonságot az az, hogy nem érzelmi alapon dönt a sikeres kereskedő.
Nagyon sokszor látom azt, hogy az érzelmeikre hagyatkozva fektetnek be emberek bizonyos vállalatokba. Példának okáért, ha valaki Apple telefont használ, akkor az árfolyam mozgását figyelmen kívül hagyva vásárol a vállalat részvényeiből, mondván a cég termékei jók.
A kereskedés/befektetés nem ennyire egyszerű, nem szabad ignorálnunk a piaci képet ugyanis, ha így teszünk, és csak az érzelmeinkre hallgatunk, akkor előbb utóbb, biztosan a vesztők csarnokában végezzük.
Fontos, hogy kialakítsunk egy olyan stratégiát, ami megbízható jelzéseket nyújt számunkra, és ami alapján profitot tudunk termelni.
A sikertelen kereskedők tulajdonságia:
Alapvetően a sikertelenséget nagyon sok egyedi tényező befolyásolhatja, de van pár olyan általánosabb tulajdonság, amelyek, ha észlelhetők egy kereskedőnél, akkor nagyon nagy a valósínűsége, hogy nem fog sikerrel járni a tőzsde világában.
Az egyik ilyen a makacsság, ami alatt azt értem, hogy a sikertelen kereskedők képtelenek szembenézni a saját hibáikkal, mindenért mást okolnak.
A sikeres kereskedéshez vezető út egyáltalán nem könnyű, és sokszor szembe kell néznünk a kereskedésben elkövetett hibáinkkal. Ha ezt nem tesszük, akkor nem fogunk tudni fejlődni.
Ha képesek vagyunk szembesíteni magunkat a hibáinkkal, akkor nagyságrendekkel gyorsabban tudunk fejlődni, ugyanis észrevesszük azokat a hibákat, melyeket rendszeresen elkövetünk újra és újra.
Ezzel szemben a sikertelen kereskedő, minden vesztő pozíciónál vagy a piacot, vagy valami nagyobb „hatalmat” hibáztat a veszteségeiért, meg sem fordul a fejében, hogy esetleg ő rontott el valamit. Ez egy nagyon súlyos hiba!
A következő tulajdonság, ami a sikertelen kereskedőket egytől egyig jellemzi, hogy nyugtalanok, és mindig piacon akarnak lenni.
A túlkereskedés problémájával már több bejegyzésben foglalkoztunk, ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség számít a tőzsde világában, épp úgy, mint sok más helyen az élet területén.
Sokkal fontosabb az, hogy valóban az igazán jónak ígérkező pozíciókba szálljunk be, mintsem minden kicsit is annak tűnő pozícióba benne legyünk.
Ezt kezdőként -de még tapasztaltabb kereskedőként- is nagyon nehéz megállni, hogy olykor ne csináljunk semmit.
Egy rendkívül tapasztalt kereskedőtől olvastam az alábbi idézetet, ami az itt taglaltakat remekül összegzi. “A trader can do three things buy, sell or do nothing.”(Egy kereskedő háromféle képpen cselekedhet vesz, elad vagy nem csinál semmit.)
A listán a következő tulajdonság a mohóság/kapzsiság, ami rengeteg kereskedő életét keserítette meg.
A kapzsiság nagyon sok területén megjelenik a kereskedésnek, az egyik ilyen az előbb taglalt túlkereskedés során. A másik, amikor egy jónak ígérkező lehetőségnél túlzóan nagy pozíciót veszünk fel.
Sokszor láttam már ilyet, hogy a józan ész ellenére, egyesek a már említett 1%-os kockázat helyett, 5-10%-át kockáztatják a tőkéjüknek, és amikor nem az elképzelések szerint alakulnak az árfolyamok, akkor képtelenek megszabadulni a pozíciótól.
Itt is oda lyukadunk ki, hogy muszáj kialakítani egy biztos, jól működő stratégiát ahhoz, hogy hosszútávon sikereket tudjunk elérni.
Végül pedig az utolsó megemlítendő sikertelenséget okozó tényező a félelem, vagy más megközelítésből az önbizalomhiány.
Az előbb felsorolt tulajdonságokkal egy kezdő kereskedő a pályálya során viszonylag hamar szembesül. Amennyiben azonban nem tud ezeken a nehézségeken túllépni, akkor eljön egy olyan pont, amikor elkezd félni a pozíciói kimenetelétől.
Egy vesztő széria után már a pozícióba lépés előtt azt vizionálja magában, hogy ez is veszteséggel fog zárulni. Ez pedig idővel oda vezethet, hogy tudat alatt, direkt rossz pozíciókba lép be, csak azért, hogy az agya az elvárásait teljesítse.
Ilyen esetekben jobb egy kicsit szüneteltetni a tőzsdei kereskedést, és egy kikapcsolódás után újra belevágni az elemzésbe, jó pozíció után kutatva. El kell fogadni, hogy mindenkinek vannak rosszabb és jobb szériái, azonban ami nem mindegy, hogy ki miképpen kezeli ezeket.
Egy kezdő kereskedő kedve gyorsan elmehet az első veszteséges szériában, és véleményem szerint itt is dől el, hogy ki gondolja komolyan a kereskedést. Aki ugyanis komolyan gondolja, ő bele fog tenni apait-anyait azért, hogy kimásszon a gödörből és újra nyereséget tudjon felhalmozni.
Összességében tehát ezeken a pszichológai játszmákon mindenkinek át kell esnie, hogy megtapasztalja az adott kereskedő, hogy belőle ezek milyen érzelmeket váltanak ki, és ezket az érzelmeket miképpen tudja kezelni.
A különbség a sikeres és sikertelen kereskedők között ott kezdődik, hogy ki mennyi ideig engedi, hogy ezen tulajdonságok úrrá legyenek rajta.
Összességében tehát egy sikeres kereskedő folyamatosan tanul a hibáiból és próbál mindig jobb és jobb lenni, szemben a sikertelen társával, ez választja el a két csoportot.