Ez a weboldal sütiket használ annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. A cookie információt tárol a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra. Ezzel segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Filmajánló
Vámos Balázs - 2020.10.30, péntek
Talán nem is sejtjük mekkora hatást gyakorolnak ránk a közösségi médiában látott hirdetések.
Az elmúlt évtizedben világszerte, több választás is a közösségi média kampányokon keresztül dőlt el, állítják a következőkben említett filmek.
A Cambridge Analytica neve talán többek számára ismerős, ugyanis a pár éve kirobbant Facebook botrány kapcsán került előtérbe.
A cég kiváló módon tudta elemezni az emberek szokásait, és a digitális térben hátrahagyott lábnyomait. Ezeket az adatokat később politikai szavazások során használták fel, a megbízóik javára.
A „Brexit: Háborúban mindent szabad” című film kimondottan a szavazás előzményeivel foglalkozik, illetve az ehhez használt adathalászattal.
A filmben látottak alapján, a 2016-os Brexit szavazás végeredményében is döntő szerepet játszott a közösségi média befolyása. (Ebben a filmben a Brexit szavazást, csak tesztnek tartották, valami nagyobb érdekében.)
2016 júniusában lezajlott a Brexit szavazás, ahol 51,9%-os többséggel a lakosság az EU-ból való kilépés mellett döntött.
Ezek után novemberben következett az amerikai elnökválasztás, ahol szintén elenyésző szavazattöbbséggel Donald Trump nyert. Az adatok alapján leszűrhető, hogy a megválasztása is egy nagyon jól felépített marketing kampánynak volt köszönhető.
Nézzünk a számok mögé. A 2016 november 8-i elnökválasztást megelőzően, a kampányidőszakban a republikánus jelölt Donald Trump közel feleakkora büdzséből gazdálkodott, mint a demokrata jelölt Hilary Clinton.
Hogy pontosak legyünk, október közepétől – tehát kevesebb, mint egy hónap alatt- Hilary Clinton 450,6 millió dollárt, míg Trump 238,9 millió dollárt költött el.
Mindeközben Trump közel 6 millió Facebook hirdetést jelentett meg, míg Clinton a kampány alatt, csak 66 ezer hirdetést. Clinton sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a tv-s hirdetésekre, míg Trump a közösségi médiát, azon belül is a Facebookot részesítette előnyben.
A szavazás során Clinton kétszer akkora büdzséje nem jelentette a biztos győzelmet. A választáson Clinton 65,9 millió (48,2%), míg Trump 63 millió (46,1%) szavazatot kapott.
Csak, hogy az amerikai választási rendszerben ez még nem jelent semmit. Amerikában ugyanis a választók az elnököt nem közvetlen módon választják meg. A választás során a szavazók elektorokat választanak, és az elektorok választják meg az elnököt és az alelnököt.
Összesen 538 főből áll az elektori testület, amelyből 270 szavazatot kell megszereznie valamelyik elnökjelöltnek, hogy elnyerje az elnöki posztot.
Vannak klasszikusan olyan államok, ahol évek óta ugyan az a párt nyeri el a szavazók bizalmát.
Kaliforniában például a demokraták, míg Alabamában a republikánusok nyernek már hosszú évek óta. Ezek mellett vannak olyan államok, ahol nem alakult ki ilyen egyértelmű fölénye egyik pártnak sem, ezeken az államokon szokott múlni általában a választás eredménye.
Kaliforniában például a demokraták, míg Alabamában a republikánusok nyernek már hosszú évek óta. Ezek mellett vannak olyan államok, ahol nem alakult ki ilyen egyértelmű fölénye egyik pártnak sem, ezeken az államokon szokott múlni általában a választás eredménye.
Ezt 2016-ban Trump kampány felelősei észrevették, és ügyesen ki is használták. A közösségi médián keresztül a csatatér államok bizonytalan szavazóit sikerült célzott hirdetésekkel Trump oldalára billenteni.
Ezek a hirdetések eszméletlen nagy hatékonysággal működtek. Egyes hirdetések 40-50 ezer variációban jelentek meg hírfolyamokban, csak azért, hogy minél személyesebb legyen a szavazók számára.
Mint utólag látható, a hirdetések betaláltak, és sikerült Trumpnak ezekben az államokban a saját malmára hajtani a vizet.
Ezzel a témával a Netflix saját gyártású filmje, a „The Great Hack”, avagy magyarul a „A Cambridge Analytica sztori” foglalkozik. Ebben a filmben betekintést nyerhetünk a Cambridge Analytica működésébe, és abba, miként manipulálták az emberket.
Mind a két film középpontjában a felhasználók adatai állnak, illetve az, hogy ezt miképp használják fel. Ezek az óriás vállalatok profitjuk nagy részét a jól működő célzott hirdetési algoritmusuknak köszönhetik.
Minél több idő telik el, minél több adat áll rendelkezésre, annál hatékonyabban fog működni a gépezet, és talán annál befolyásolhatóbbá válunk ezzel együtt mi is.
Ezek látván talán beigazolódik korunk egyik gyakran emlegetett mondása, hogy az adat az új arany. Mi sem példázza jobban mindezt, mint ezen cégek gigászi méretű fejlődése.
Nem véletlen, hogy a márciusi tőzsdei mélypont után, a legnagyobb adatbázissal rendelkező vállalatok szárnyaltak a leggyorsabban (Google, Facebook, Tesla…), és rekordot rekordra halmoztak.
Kérdés, sikerül-e Trump-nak most is megismételnie a négy évvel ezelőtti bravúrt. Jövő hét szerdán mindez kiderül.