Dupla csúcs, dupla probléma: 2008 árnya kísért

Vámos Balázs - 2024.09.08

Vámos Balázs - 2024.09.08

A tőzsdén a jövőbeni árfolyammozgásokat megjósolni nem lehetséges, azonban a kereskedők nagy része mégis megpróbálkozik ezzel. Ehhez a kereskedők sokszor múltbeli mintákhoz nyúlnak és azokat vetítik rá az aktuális piaci folyamatokra.

Mivel a jövőt én sem tudom, de szeretek felkészülni a lehetséges eseményekre, így ebben a bejegyzésben én is visszanyúltam egy múltbeli mintához, amihez viszonylag nagyobb valószínűséget társítanék.
Mint ahogy a címből is rájöhettél, ez a szcenárió nem épp a legoptimistább, de nézzük is sorban mire alapozom mindezt.

A grafikonok kísértetiesek

A legelső pont, ami már hetek óta felkeltette a figyelmem, az a jelenlegi és a 2000-2008 közti érának a hasonlósága.

Előszőr nézzük meg a 2000-2008 közti időszak árfolyammozgását napi ábrázolású grafikonon:

A 2000-es évek dotkom lufi leengedésében az S&P 500 index grafikonja a 200 napos mozgóátlag (narancssárga vonal) alatt csorgott le, egészen 2003-ig. (Első piros téglalap.)

Ezt követően jött egy emelkedő szakasz, ami egy dupla csúcsban ért véget 2007-2008 fordulóján. Az árfolyamon a dupla csúcsot két kék félkörrel jelöltem. Az árfolyam miután a dupla csúcs formációból lefordult, újra elesett a 200 napos mozgóátlag és jött a 2008-as piaci pánik.

Ezt követően nézzük meg hogy alakul a jelenlegi árfolyammozgás az S&P 500-ban:

A mostani érában a 2022-es esés kísértetiesen hasonlít a 2000-es évek eleji esésre, ahol a 200 napos mozgóátlag végig ellenállásként kísérte le az árfolyamot. Ezt követően jött egy újabb emelkedő hullám, amit itt is zöld téglalap jelöl. Most ennek a zöld téglalapnak a végén járunk, ahol ismét egy dupla csúcs formálódik.

Van egy jelentős különbség a két időszak között: az idő. Ha megvizsgáljuk jobban a két időszak mozgását, akkor azt vehetjük észre, hogy a piaci mozgás nagyon hasonló, de napjainkra a piac ritmusa 2-3 szorosára gyorsult.

Az ezredforduló elején a dotkom lufi leengedése 3 évig tartott, míg a mostani 2022-es esés pusztán 1 évig. (A két esés mértéke nem volt egyenlő, de a lefolyása kísértetiesen hasonlít.)

Ha ezt a piaci gyorsulást az emelkedő szakaszra is kivetítjük, akkor a 2003-2008 közti 5 év mozgása nagyjából meg is felel a mostani 1,5-2 éves emelkedő mozgásnak, amit mind a két esetben egy dupla csúcs formáció zár.

A grafikonok alapján tehát a jelenlegi dupla csúcs után nem sok jóra számíthatunk.

A kisbefektetők a legnagyobbak

A tőzsdei guruk szerint, amikor sokan vannak egy irányba pozícionálva, akkor annak pont az ellenkezője fog történni a piacon.

Ami jelenleg aggasztó lehet, az a háztartások részvénytartási aránya. Az alábbi ábrán látható, hogy a háztartások vagyonának mekkora részét tették ki a részvények az elmúlt években.

A 90’-es évektől egy jelentős emelkedés volt látható, a már említett dotkom lufi kipukkanásáig, amikor is az arányszám 15%-ról, majdnem 40%-ig emelkedett.

Jelenleg ez az arány még ennél is magasabb, valahol 42-43% körül mozog, ami történelmi csúcsnak számít.

Ez a magas részvénytartási arány azt jelezheti, hogy túl sok befektető bízik az emelkedésben – ami aggasztó lehet, hiszen ilyen helyzetekben gyakran az ellenkezője történik.

A hozamgörbe újra normális

A makrogazdasági mutatókba nem elmélyedve, de pár alap dolgot megvilágítva nézzük, mit is jelent a hozamgörbe normalizálódása.

Az állampapírok különböző lejáratai között hozamkülönbségek lehetnek.

Alapvetően minél hosszabb időre adunk kölcsön pénzt, annál magasabb hozamot várhatunk el, mivel a hosszabb táv nagyobb kockázatot hordoz. Van azonban egy fordított helyzet, amikor a rövid távú kötvények hozama magasabb, mint a hosszú távúaké. Ilyenkor beszélünk inverz hozamgörbéről, ami gyakran a gazdasági bizonytalanság jele.

A hozamgörbe normalizálódásáról pedig akkor beszélhetünk, ha a hosszabb távú kötvények hozama ismét magasabb lesz, mint a rövideké.

A hozamgörbe ezen normalizálódása történt meg a héten, amikor is a 10 éves állampapír hozama ismét magasabb lett, mint a 2 éves állampapír hozama.

Az alábbi ábrán ennek a két időtávú államkötvénynek a hozamkülönbségei láthatóak:

Az ábrán látható, hogy amikor a hozamgörbe az inverz (nulla alatti) tartományból visszatért a normál tartományba, az nagyobb gazdasági visszaeséseket hozott. Az ábrán szürke sávok jelölik a recesszió éveit.

A hozamgörbe újbóli normalizálódása tehát a múltbeli minták alapján szintén nem vetít túl sok jót előre.

Szezonalitás

Egy pont maradt még hátra, amit érdemes szerintem behozni a várható piaci mozgásokkal kapcsolatban, ami nem más, mint a szezonalitás.

Az elmúlt 4 év mozgását vizsgálva szezonálisan, a szeptember volt az év leggyengébb teljesítményű hónapja. Az elmúlt 4 évben egyszer sem tudta pozitívban zárni az S&P 500 index a szeptember hónapot. Az átlagos esés mértéke a hónapban pedig 5,3% volt.

A szezonalitás alapján is tehát lenne arra esély, hogy folytatódjon a korrekció a piacokon.

Amire érdemes figyelni

Összevetve tehát az eddig vizsgált szempontokat szerintem jelentős esély van rá, hogy az árfolyamokban további esés jöhet a következő időszakban. Ami ezt még erősítheti, az a szeptemberi sajátrészvény visszavásárlási programok kifutása, ez ugyanis nagyon sok részvénynél jelentett plusz vételi erőt, ami a piacról a hónap második felében eltűnik majd.

Ezen kívül a szeptember 18-i FED kamatdöntő ülés lesz kiemelten fontos a piac további irányának szempontjából. A jelenlegi információk alapján a kamatvágás ténye szinte bizonyos, a mértéke ugyanakkor még képlékeny. A piaci szereplők 25 és 50 bázispontos kamatcsökkentés valószínűségeit latolgatják, amelyek közül most talán a 25 bázispontos vágás tűnik valószínűbbnek.

Fundamentális oldalról is tehát sok a bizonytalan tényező.

A grafikon oldaláról még egy fontos szintet emelnék ki, ez pedig nem más, mint a Nasdaq 100 index 200 napos mozgóátlaga, ami jelenleg még támaszként szolgál, de az elesése további zuhanást hozhat a piacon. A grafikonon narancssárga vonal jelöli a bizonyos mozgóátlagot.

Ha ez elesne, akkor a 200 hetes mozgóátlag tesztelése sem lenne kizárható, 14.600 dollár magasságában.

Mindent összevetve nem túl erős jelenleg az amerikai részvénypiac képe, így a lehetséges kamatvágásra készülve érdemes talán óvatosnak lenni, mert közel sem biztos, hogy a kamatvágás emelkedést fog hozni a részvénypiacon.

A kamatvágás mellett nem is említettük még a november 5-i elnökválasztást, mint másik kulcs tényezőt az idei évben, de erről majd egy másik bejegyzésben…

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas.

Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Kapcsolódó cikkek