Alapjaiban véve a két tevékenység nagyon hasonlít egymásra, különösen akkor, ha részvény kereskedésről beszélünk. 

A különbség a vállalat fázisaiban keresendő, ugyanis míg egy kockázatitőke-befektető (mint a cápák) a vállalkozás magvető fázisában, az induló szakaszban fektet be a cégbe, és sok esetben az IPO (Initial Public Offering – első nyilvános részvény kibocsátás) jelent számára kitűnő kiszállási lehetőséget.

Addig a részvénybefektető már érettebb vállalatokba, tőzsdén kereskedett cégekbe fektet be. Mind a kettő kiemelten magas kockázatot rejt magában, ugyanakkor egy startup esetén sokkal nagyobb a csőd valószínűsége, mint egy már tőzsdén lévő vállalatnál.

Ezzel a kis bevezetéssel el is érkeztünk oda, hogy a műsorban elhangzottak alapján párhuzamot vonjunk a tőzsdei kereskedéssel, amit 3 ponton keresztül fogunk megvizsgálni.

1) Az első pont, amit ezzel kapcsolatban megemlítenék, hogy a cápák (kockázatitőke-befektetők) kifejezetten kerülik a kockázatot. Nem szállnak be minden ígéretesnek tűnő ötletbe, ha nincs mögötte bizonyíték, hogy az ötlet valóban életképes.

A cápák többször is hangsúlyozzák, hogy a befektetés valószínűségét nagyban növeli, ha már egy működő vállalkozásról van szó, ami túl van egy lezárt üzleti éven és van árbevétele.

A tőzsdén a vállalat megléte természetesen nem lehet kérdéses, azonban a nyereségessége már adhat számunkra egy kiindulópontot. Sok hosszú távú befektetőnél kritérium, hogy nyereségesen működjön a vállalat és ne a veszteségét kelljen finanszírozni.

Tehát amit tőzsdei kereskedés során sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, az a kint maradás lehetősége. Nem kell mindig pozícióba lenni, ha éppen nincs a stratégiánknak megfelelő lehetőség, nem kell minden áron keresni egyet (belemagyarázni az egyikbe).

2) A másik fontos tényező, ami mind a két szakmát összeköti, az a megtérülés és a saját szabályaink szerint való játszás. Balogh Péter (avagy ahogy talán többen ismerik, Balogh Petya) több adásban is azért nem szállt be bizonyos üzletekbe, mert nem kecsegtetett kellő megtérüléssel, és ez számára nem volt komfortos, nem illeszkedett a stratégiájához. 

Számára a gyors növekedési kilátásokkal rendelkező technológiai startupok a preferáltak, ezen a területen mozog otthonosan. Illetve ezen túlmenően, többször hangoztatja a 10-es megtérülési rátát, amit minimum kell látnia a vállalkozásban, hogy befektessen.

A tőzsdén sincs ez másképp. Nagyon fontos, hogy mindenki megtalálja számára azt a stratégiát, amely illik a személyiségéhez és az életviteléhez. 

A stratégián belül meg kell találni azt az időtávot, amin tervezünk kereskedni. Ez lehet rövid távú, day trade típusú, de lehet az évekig benne ülő befektetői mentalitás felvétele is. Ezen túl a megfelelő piac (részvény, forex, kripto) kiválasztása is marginális szerepet játszik ebben. 

Minden piac karakterisztikája más és más, ezért fontos, hogy megtaláljuk a személyiségünkhöz leginkább passzolót.

A megterülési ráta, mint másik fontos kritérium is sokszor figyelmen kívül marad a tőzsdei kereskedés során. Hajlamosak vagyunk az x összegű nyereséget túl, míg az azonos mértékű veszteséget alul értékelni. Bármennyire is azt gondoljuk racionálisak vagyunk, el kell keserítsek mindenkit, a kutatások eredményében nem ez szokott tükröződni.

A tőzsdei kereskedés során is kiemelten fontos, hogy meghatározzunk egy olyan megtérülést, ami alatt nem lépünk piacra. Ez minimum 1:2 legyen, de inkább 1:5 vagy több! 

Ez azt jelenti, hogy 1 egység kockázatra 2 egység profit jut, abban az esetben, ha a meglátásunk helyes volt. Ebben az esetben, ha a találati arányunk (nyereséges/veszteséges pozíciók aránya) 50%, akkor már profitot tudunk termelni. 

Természetesen minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb lehet a potenciális nyereségünk, és annál nagyobb mozgásteret kapunk a találati arányt tekintve.

Pozícióba lépés előtt, mindig állapítsunk meg a stop-loss szint mellett elsődleges take profit (nyereséges zárás) szinteket is, amelyet rosszabb esetben is elérhető célnak tartunk az árfolyam mozgását tekintve. 

Így a pozícióba lépés előtt lesz már egy nagyjából kalkulálható arányunk a megtérülést illetően. Ha ez nem éri el a stratégiánk működéséhez szükséges mértéket, akkor ne is nagyon gondolkodjunk tovább, engedjük el a lehetőséget.

Ilyenkor tegyük fel a kérdést: Mi fájna jobban, a jelenlegi tőkénk 1%-os csökkenése, vagy egy tőkemérethez képest 2% alatti nyerő elszalasztása?

Ha racionálisan gondolkodunk, akkor a meglévő tőke vesztességének fájdalma felül kerekedik a meg nem nyert pénz fájdalmán. (Ha elsőre nem erre szavaztunk volna, akkor az is bizonyítéka annak, hogy sok esetben nem racionális alapon döntünk.)

3) Ezzel elérkeztünk a harmadik és egyben utolsó ponthoz, ami nem más, mint a cégértékelés.

Az újdonsült vállalkozók, akik a cápák elé kerülnek tesznek egy ajánlatot, hogy bizonyos összegért cserébe, mekkora tulajdonrészt adnak a vállalkozásból. Ebből a két számból kiszámolható, hogy a vállalkozó mekkora cégértéket állapít meg. A cégértéket alapvetően a jövőbeni növekedési kilátások, árbevétel, nyereség (cash-flow) alapján szokták meghatározni.

A műsorban nagyon sok vállalkozó túlzóan nagy cégértéket állapít meg. Nem számít ritkaságnak, hogy bevétellel, sőt még jogi formában céggel sem rendelkező vállalkozó 200+ millió forintos cégértéket állapít meg. (Nagyon forradalmi ötleteteknél kijöhet ilyen cégérték árbevétel nélkül, de az nagyon ritkán fordul elő.)

Túlzóan optimista cégértékeléssel a tőzsdén is gyakran lehet találkozni. Ebben az esetben a részvények db száma, és az árfolyam szorzatából lehet kiszámítani az aktuális piaci kapitalizációt (cégértéket). Hasonlóan a kis cégeknél, itt is a növekedési kilátások és az árbevétel, nyereség alakulása határozza meg, hogy a részvényesek milyen árat tulajdonítanak a részvénynek.

Amennyiben a növekedési kilátásokban marginális változás következik be, az pillanatok alatt nagymértékű árfolyam elmozduláshoz vezethet.

Az utóbbi időszakból erre talán az egyik legjobb példa a Netflix árfolyama, ami két hónap alatt közel a felére esett. A gyorsjelentést megelőző, decemberi hónapban is látható volt már egy 25%-os korrekció, de az igazi fekete leves csak ezután jött.

A gyorsjelentés során ugyanis a vállalat lassabb növekedési kilátásokat vázolt fel, közel felére vágta vissza az addigi előrejelzést az előfizetők növekedési ütemével kapcsolatban. Ennek következtében az eddig beárazott növekedés már nem volt valós az árfolyamban, és a piac egy pillanat alatt átértékelte a cég várható jövedelmének jelenértékét.

A nyitást követően az árfolyam napon belül 20%-ot meghaladó esést szenvedett el, aminek következtében egy gap (rés) alakult ki az árfolyamban.