Ha a profi sportolók is visszanézik a saját hibáikat, akkor kereskedőként sem úszhatjuk meg ezt a munkát. Hiszen a profi sport és a konzisztens profitábilis kereskedés közötti hasonlóság rendkívül nagy.

Nem szeretnék álszent lenni, sokáig én sem vettem a fáradtságot, hogy a lezárt pozíciómat visszanézzem. Mint később ráeszméltem, a halogatással sokkal nagyobb kárt okoztam a fejlődésemben, mint amennyi energiát akkor megspóroltam.

Az önellenőrzés útján a legelső lépcső amit megtettem, az a pozícióba lépés okainak papírra vetése volt. Nyitottam egy kereskedési naplót, amiben feljegyzem, hogy mikor, milyen idősíkú charton, milyen részvényben, milyen stratégiát alkalmazva, milyen jelzésekre, milyen belépési árfolyamon, milyen stop-loss szint mellett, és lehetséges hozam:kockázat arány mellett lépek be.

Ezen adatok feljegyzése már önmagában is segítség. A leírás pillanatában ugyanis egyből tisztán látom, hogy milyen pozíciót szeretnék felvenni, mindezt milyen várható hozam:kockázat arány mellett.

Nem egyszer fordult elő olyan, hogy kiszemeltem egy lehetőséget, de amikor kiszámoltam, hogy az adott kockázatra mekkora várható nyereség jut, akkor el is vetettem a pozíciót, ugyanis szembesültem vele, hogy a hozam túl alacsony.

Ezt követően az önellenőrzés következő lépcsőfokát, a lezárt pozícióim visszatekintése jelentette. Mivel külföldi brókercégnél van számlám, így az adózás miatt, minden pozíciót külön vezetek, be-/kilépési árral, illetve dátummal együtt. Ennek a táblázatnak köszönhetően kezdtem el ellenőrizni a már lezárt pozícióimat. 

A táblázat segítségével vissza tudtam keresni, hogy mikor milyen árfolyamon léptem be az adott pozícióba, a kereskedési naplóm segítségével, pedig tisztán láttam, hogy az adott pillanatban, milyen jelzések hatására vettem fel pozíciót az adott részvényben.

Már az első 10 pozíciómban volt olyan hiba, amit többször is elkövettem, és veszteséget jelentett számomra. Ez a hiba, pedig az alacsony idősíkú mozgás túlzott befolyása volt. 

Ezeknél a veszteséges tradeknél a magasabb idősíkú képpel, csak érintőlegesen foglalkoztam, és olykor egy magasabb idősíkú korrekciót akartam rövidebb idősíkon lekereskedni.

Ezen túl volt még pár olyan visszatérő hiba, melyeknél csak értetlenül a fejemet fogtam.

Mindezen túl nem csak a veszteséges pozíciókból tudunk tanulni, hanem a nyerő ügyletekben is legalább ennyi tanulság rejlik. A nyerő tradeknél a kilépési jelzést érdemes megvizsgálni, hogy miért gondoltuk akkor úgy, hogy érdemesebb zsebre tenni a profitot, mint tovább kockáztatni. 

Kereskedési stílusunktól függően, bizonyos idő után érdemes visszanézni az adott instrumentum árfolyamát, hogy a lezárt pozíciónk után miképpen viselkedett az árfolyam.

Velem is nem egyszer előfordult, hogy túl korán zártam le a pozíciómat. A lezárt ügyleten is szép nyereséget értem el, azonban, ha még 1-2 napig tartottam volna az adott pozíciót, akkor 2x akkora hozamra tehettem volna szert.

Ebből természetesen nem az a tanulság, hogy minden pozíciómat tartsam még 1-2 napig, hanem a kilépési jelzéseken kell egy kicsit finom hangolni, hogy valóban csak akkor jelezzen, ha egy nagyobb ellenirányú mozgás várható.

Az önellenőrzés alatt rengeteget tanultam a saját kereskedési stílusomról. Nagy valószínűséggel, ha nem kezdem el visszanézni a lezárt ügyleteimet, akkor ezeket a hibákat még a mai napig elkövetném, újra és újra.

A kereskedés során sokszor hajlamosak vagyunk a piacot hibáztatni a veszteségeinkért, magunkat pedig piedesztálra emelni a nyerő szériánál.

Amikor azonban utólag szembesülünk az elkövetett hibáinkkal, akkor már más szemszögből látjuk a helyzetet, ugyanis addigra a pszichológiai köd elillan. Pár hét elteltével már teljesen higgadtan tudjuk kielemezni a pozícióinkat, anélkül, hogy az egónk bekapcsolna, és a veszteség okát újból a piacra hárítanánk.

Egy jól működő stratégia még nem elegendő a sikeres kereskedéshez, a legnehezebb ugyanis tartani magunkat a stratégiához. Az önellenőrzés pont ebben tart elénk tükröt, ugyanis tökéletesen megvilágítja azokat a csapdákat, amelyekbe többször is beleestünk.

Fontos, az ellenőrzés közben észrevett hibákat írjuk le egy papírra, így a végén feketén-fehéren lesz egy listánk arról, hogy min kell még csiszolnunk!

Úgy gondolom, minden kereskedőnek kötelező jelleggel kellene bizonyos időközönként visszatekintenie a lezárt ügyleteire, a fejlődési pályát ugyanis exponenciális mértékben tudja felgyorsítani.