Japángyertya-formációk
Menü:
Munehisa Homma, aki kifejlesztette a japángyertyát, felfedezte azt is, hogy a gyertyák között is vannak olyan formációk, amik gyakran előfordulnak, és jelzésként szolgálhatnak az előttünk álló mozgásban.
Korabeli feljegyzések szerint Hommának egyhuzamban 100 nyerő ügylete is volt; sikereinek és hatalmas vagyonának köszönhetően szamuráj tisztséggel jutalmazták.
A származása és tisztsége miatt a formációk közül is sok japán katonás nevet visel.
Itt is leginkább napos grafikonon nyer értelmet a gyertyák jelzése, azonban kisebb időtávon is megfigyelhetők, de a megbízhatóságuk ezzel együtt romlik; 30 perces időperiódusú grafikonnál kisebb perióduson nem igazán működnek a jelzések.
A legelső részben már megismerkedtél a gyertyák részeivel (test, kanóc), ebben a részben a különböző formáikkal ismerkedhetsz meg.
Azt már tudod, hogy minél nagyobb egy gyertya teste, annál erősebb mozgást jelez, annál erősebb az eladók vagy a vevők ereje.
- 1) A hosszú fehér gyertya a vevők egyértelmű uralmát jelzi az adott kereskedési idősíkon.
- 2) A hosszú fekete gyertya a medvék dominanciáját mutatja a kereskedés során.
- 3) A kis testű gyertyák a piaci bizonytalanságot jelzik, amikor a vevők és eladók ereje közel megegyezik, ezért jelentősebb elmozdulás nem történik a piacon.
- 4) A hosszú alsó kanóc jelzi, hogy a kereskedés első szakaszában a medvék voltak túlsúlyban, de aztán fordult a kocka, és a kereskedési időszak végére visszatértek a bikák. Összességében inkább pozitív üzenete van ennek a gyertyának.
- 5) A hosszú felső kanóc az előzővel ellentétes jelentésű – az adott idősík kezdetén az emelkedést pesszimistább hangulat követte, így negatív üzenete van a hosszú felső kanócnak.
- 6) A hosszú alsó és hosszú felső kanóc azt jelzi, hogy mind a vevők, mind az eladók domináltak a kerekedés egy-egy szakaszában, azonban végül nem sikerült egyiküknek sem győzedelmeskedniük a másik felett, így maradt a piaci bizonytalanság.
A gyertyákat biztosabban lehet jelzésük alapján csoportosítani, mint az alakzatokat, így a következőkben csoportosítva mutatjuk be a gyertyaformációkat.
Először is trendváltó gyertyaformációkat mutatunk be.
Trendváltó gyertyaalakzatok
A gyertyaformációk hordozhatnak akár önmagukban is fordulós jelzéseket, azonban itt is érdemes valami mással kombinálni.
Alkalmazását tekintve a legjobban a piaci fordulók időben való felismerésénél állják meg a helyüket. Vegyünk példának egy csökkenő trendet, ahol a mozgás előtt egy támaszszint és egy mozgóátlag áll.
Ebben az esetben, ha e kettő jelzés fordulót sejtet, akkor a gyertyamintákból hamarabb azonosíthatjuk a fordulót, mint ha egy indikátor jelzésére várnánk.
Vagyis ha valószínűsíthető egy forduló vagy a trend további folytatódása, akkor a gyertyaformációkkal időben pontosabban kaphatunk jelzést, ezáltal egy kicsit hamarabb szállhatunk piacra.
Doji:
A legismertebb trendváltó gyertya talán a doji. Ennél a gyertyánál a nyitó- és a záróár (majdnem) megegyezik, ezért a grafikonon csak egy vonal látszódik a kanócokkal.
A klasszikus doji mellett van még hosszúlábú, szitakötő-, sírkő-doji, amelyek fordulós szerepüket tekintve semmiben nem különböznek a klasszikustól.
Emelkedő piac esetén a sírkővel, míg csökkenő esetén a szitakötővel találkozhatunk. Ha egy grafikonon kistestű gyertyák vannak, vagy több doji is kialakul, akkor kisebb az esély a fordulóra.
Kalapács:
Talán a második legismertebb gyertya a kalapács. Ez a formáció is trendfordulós jelzéssel bír; az emelkedő trend végén megjelenő kalapácsra ráakasztották az akasztott ember nevet.
A kalapácsgyertyák felismerését az alábbi három pont segíti:
- A gyertya teste a kereskedési sáv felső részén található (a kanóc minden esetben a test alatt helyezkedik el).
- A kanóc hossza legalább kétszerese a gyertya testének.
- Felső kanóc nincs vagy nagyon kicsi.
Egy csökkenő trend alján kialakult kalapács nagyobb megbízhatóságról árulkodik, mint az akasztottember-formáció.
Az akasztott ember esetén fontos, hogy az őt követő gyertya teste az akasztottember-gyertya teste alatt zárjon, ekkor nyer megerősítést a jelzés.
Fordított kalapács – hullócsillag páros:
Ez a két gyertyatípus is hasonlóan működik a kalapácshoz, azonban az emelkedő trend végét nagyobb eséllyel jelezheti.
Az emelkedő trend végén kialakult fordított gyertyát nevezzük hullócsillagnak. A kalapácstól eltérően, annyi a különbség, hogy itt a gyertya teste alul helyezkedik el.
A hullócsillag emelkedő, míg a fordított kalapács csökkenő hullám esetén alakul ki nagyobb valószínűséggel.
Az előző két párosból tehát a kalapács és a hullócsillag jelentheti a megbízhatóbb fordulós jelzést. Ennek oka, hogy ebben a két esetben a gyertya zárására húzták vissza az árfolyamot a lokális csúcstól vagy mélyponttól, ami az újonnan érkezők lendületét jelzi.
Átölelő alakzat:
Ez az első formáció, amely két gyertyából tevődik össze, az eddigiekkel ellentétben.
Ennél az alakzatnál van egy kisebb gyertya, amit egy nagyobb testű követ – itt az a lényeg, hogy a második gyertya teste átnyúljon az első, kisebb gyertya testén.
Ezt az alakzatot a legmegbízhatóbb jelzést adók között tartjuk számon – ennek oka a hátterében zajló erőteljes hatalomátvétel a bikák és medvék között.
Oldalazó piacon a formációnak semmilyen jelentése nincs. Fontos még, hogy a második gyertya színe ellentétes legyen az elsőjével; ez alól csak a doji-gyertya esetén van kivétel, aminek a színe nem számít (nincs is, mivel nincs teste).
A formációpárosból csak az első gyertya lehet doji.
Kulcsfordulós gyertya:
Lényegében egy átölelő alakzat, annyi különbséggel, hogy szerepe van a kanócnak is. Emelkedő trend esetén a gyertyának új csúcsra kell törnie – ezt általában a kanóc teljesíti.
Hasonló módon, csökkenő trend esetén a gyertyának új mélypontra kell mennie – ezt a szerepet általában a kanóc tölti be.
Sötét felhő és piercing:
Ez az alakzat hasonló az előző két formációhoz, azzal a különbséggel, hogy a gyertya teste nem ér túl az őt megelőző gyertyán.
Ezek a jelzések kevésbé megbízhatóbbak; ez érthető, mivel a gyertya nem árulkodik átütő erejű változásról. Emelkedő trend esetén a sötét felhő válthatja a hangulatot borússá, míg a piercing fordul elő csökkenő trend végén.
Ellentámadás:
Az ellentámadás-formációt két gyertya alkotja, amelyeknek a színe különbözik. Ennél a formációnál a második gyertya réssel nyit, a nyitóártól kell betöltenie az előző gyertya záróáráig tartó rés nagyságát.
Az első piktogramon is látható, hogy a második gyertya nyitóára lentebb van, mint az őt megelőző gyertya záróára, és a mozgás végére töltötte be a nyitási rést.
Fontos, hogy csökkenő mozgás esetén az őt megelőző gyertya záróárán felül, vagy emelkedő mozgás során a záróár alatt ne zárjon a gyertya. A képen is jól látszódik, hogy a második gyertya egyik esetben sem zárt az őt megelőző gyertya testén belüli ársávban.
Harami:
A harami-formáció is két gyertyából tevődik össze. Ebben az esetben az első gyertya hossza viszonylag nagy a grafikonon látható többi gyertyához képest, míg az őt követő gyertya eltörpül az első gyertya mellett.
Ez az alakzat nem más, mint egy fordított sorrendű átölelő alakzat.
Itt a második gyertya színének nincs jelentősége – kizárólag a gyertyák nagy méretbeli különbsége a számottevő.
Érdekesség, hogy a „harami” szó „állapotos”-t jelent japánul, ami a formáció elnevezésének szellemességét bizonyítja.
Csillag:
A csillagalakzat olyan formáció, amelynek teste kívül esik az őt körülvevő gyertyák testén.
Emelkedő trend esetén a váltást valószínűsítő gyertyát evening star-nak, míg a csökkenő trend esetén emelkedőre fordítót morning star-nak nevezzük. A középső gyertya színe nem számít – a lényeg az, hogy a két szélső gyertya színe különbözzön.
A középső gyertya méreteire vonatkozó kritérium annyi, hogy kisebb legyen, mint az őt körülvevő gyertyák nagysága, bizonyos esetekben lehet akár doji is.
Ez a formáció a legmegbízhatóbbak közé tartozik.
Csipesz:
Csipeszformáció több gyertyából álló alakzat, amelyben a gyertyák alja vagy teteje egy vonalra esik.
A vonal lényegében egy mini támasz- vagy ellenállásszint, ami a következő gyertya mozgását valamilyen szinten korlátozza.
Ha a csökkenő trend esetén a vonal támaszként megfogja a mozgást, akkor számíthatunk egy fordulóra, ahogy a képen is látszik.
A jelzés erőteljesebb, ha a második tag teste nagyobb, mint az első gyertya teste.
Ha két tagból áll a formáció, akkor erőteljesebb a jelzés, ha az első tag teste nagyobb, mint a másodiké, és különböző színűek.
Ha több tagból áll az alakzat, mint kettő – ami egyébként a normális –, akkor az utolsó gyertyának a piac új irányába kell mutatnia. Önmagukban nem mondhatóak erős jelzésnek, azonban ha valamelyik korábban vett formáció keveredik benne, akkor ugrásszerűen megnő a hatékonysága.
Fehér katonák és fekete hollók:
A formáció három egymást követő gyertyából áll. A gyertyák piaci csúcsok illetve mélypontok közelében alakulnak ki.
Jellemző az alakzat gyertyáira, hogy nincs kanócuk, vagy ha van is, akkor rövidek. Az alakzat funkcionálhat trendfordulós és trendfolytató jelzésként is.
Ha csökkenő trendben jelenik meg a három fehér katona, akkor a csökkenő trend végét jelezhetik, és nagy a valószínűsége, hogy egy emelkedő piac kezdetén állunk.
Ha azonban egy hosszabb emelkedő trendben találkozunk a három fehér katonával, akkor a trend végét is jelezhetik, abban az esetben, ha az utolsó gyertya a legkisebb, és hosszabb kanóca van.
A fekete hollók esetén az előbb leírtak igazak, csak nyilván fordított piaci irányokra vonatkozóan. A fekete holló, ahogy a nevéből is következtetni lehet, alapjaiban a csökkenő mozgást vetíti előre.
Ha emelkedő trendben jelenik meg a három fekete holló, akkor egy csökkenő piac elején állhatunk. Ha csökkenő piacon jelenik meg a formáció, akkor közel lehet a csökkenés vége.
Ezen formáció jelzései, oldalazó mozgást követően is megbízható jelzésként szolgálnak, ugyanis az oldalazás karakterisztikáját a három gyertya erőteljesen megtöri. Az alakzat a megbízhatóak közé sorolható.
Trend folytatását jelző formációk
A következő formációk segítenek abban, hogy észrevegyük, ha a piacban még van „kraft”, és ne szálljunk ki túl korán, mint ahogy az a leggyakoribb kereskedési hibák között is fel van sorolva.
Marubozu:
Marubozu-gyertya egy kanóc nélküli formáció, amely egy gyertyából áll.
A kanóc nélküli gyertya a vevők vagy eladók teljes hatalmát jelzi a piacon, a nyitóártól a záróárig végig az egyik csoport dominált.
Emelkedő és csökkenő hármas:
Emelkedő és csökkenő hármas alakzat elsőre hasonlíthat a katonákra és hollókra, azonban ezeknek a szerepe inkább kisebb megállót, erőgyűjtést jelez a további mozgáshoz – egyfajta korrekciót jelez a formáció. Az alakzat legtöbbször 5 gyertyából áll, amiből a legfontosabb a középső három.
A felismerését az alábbi pontok segítik:
– A legelső gyertya egy hosszú testű gyertya.
– A következő gyertyák száma ideális esetben 3, de állhat 2-7 gyertyából is. A lényeg, hogy a középső gyertyák színe különbözzön az elsőtől. A középső gyertyák minimuma, csökkenő trend esetén a maximuma, ne hatoljon át az első gyertya minimum vagy maximum szintjén.
– Az utolsó gyertya színe meg kell, hogy egyezzen a legelsőjével, és jó esetben a legelső gyertya felett vagy alatt zár, trendtől függően.
Gyakorlati feladat:
- A lent található grafikonon azonosíts lehetőleg minél több formációt. Haladj végig az anyagban bemutatott formációkon, és 4 órás vagy napos grafikonon azonosítsd a kialakult formációkat.
- Nagyon fontos, hogy alaposan végezd el a gyakorlati feladatot, hogy a gyakorlatban is egyszerűen azonosítani tudd a gyertyaformációkat, ezáltal is jobban olvass a grafikonról.