Ez a weboldal sütiket használ annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. A cookie információt tárol a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra. Ezzel segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Mit tanultam 2020-ban?
Évértékelő
Vámos Balázs - 2021.01.05, kedd
Az év vége fele közeledve többször is leültem és elgondolkoztam az elmúlt év történésein és ezzel együtt azon, mit tanultam ezekből.
Az nem titok, hogy ez a meglepetések éve volt minden téren. Az egész év gerincét mégis a már sokat emlegetett vírus és az erre adott reakciók adták.
A 2020-as év elején már lehetett hallani, hogy Kína egyik tartományában Vuhan-ban felütötte a fejét egy Covid-19 elnevezésű vírus.
Ha valakinek akkor felvázoltam volna a márciusi és a mostani állapotot, szerintem senki nem hitte volna, hogy ilyen év elé nézünk.
Amikor már látszódott, hogy ebből komolyabb gazdasági lassulás lesz, a tőzsdék a februári csúcsukról egy szempillantás alatt rekord meredekségű esésbe kapcsoltak.
21 nap leforgása alatt az egyik legnagyobb amerikai index -az S&P 500- több, mint 34 %-ot zuhant. Ezzel a márciusi esés beírta magát a tőzsde történelemkönyvébe.
Ami ez után következett, arra nem sokan számítottak még eleinte. Március 23-án a legtöbb piac elérte a mélypontját, ami után egy „V” alakú felpattanás következett, élen a vezető technológiai részvényekkel.
Tavaszra, a világ minden pontján emberek milliói kényszerültek karanténba. Feladva ezzel az addig megszokott életmódot és hirtelen áttérve az online világ színterébe.
Az átállás minden korosztályt nehezen érintett. Kezdve a kis iskolásokkal, akiknek egytől-egyig át kellett állniuk az online oktatásra. Ez az átállás a pedagógusoktól is igen nagy áldozatokat követelt.
Az idősödő nagyszülők is kénytelenek voltak felvenni a technológiai átállás ütemét, azért, hogy kapcsolatban maradjanak a szeretteikkel.
Sok esetben a tech cégek sem voltak felkészülve a korábban csak messzebb jövőre vizionált átállásra. Az éppen csak megszülető cégek egy része, pillanatok alatt csöppent bele az óriások világába.
A Zoom kommunikációs vállalat az egyik legnagyobb nyertese az átállásnak, ugyanis pár hónap leforgása alatt sikerült olyan felhasználói tábort felépítenie, ami a korábbi versenytársaknak évekig tartott.
Tavaszra teljesen összezavarodtam a piaci mozgásokat tekintve. A hosszú távú befektetéseim terén tisztában voltam vele, hogy egy ilyen mértékű korrekció remek beszállókat nyújthat a részvénypiacon.
A hosszú távú portfoliómat tekintve így is cselekedtem, márciusban több papírban is vételi pozíciókat vettem fel, bízva abban, hogy egy-két éven belül kiheverik a cégek a visszaesést és a türelmem később busás profitban manifesztálódhat.
A rövidebb távú kereskedésem során már nem voltam ennyire optimista. Általában nem hallgatok híreket, de akkoriban akarva akaratlanul is nyomon követtem az eseményeket.
Ennek következtében egy igen nagy félelem és bizonytalanság uralkodott el rajtam, aminek következtében a rövid távú képet igen borúsan láttam.
Mindeközben az S&P 500 index letörte a 200 hetes mozgóátlagot, ami számomra azt jelezte nem biztos, hogy vége az esésnek.
Shortoltam, stoppolódtam. Shortoltam, stoppolódtam.
Ezt eljátszottam még egy párszor, ugyanis nem gondoltam, hogy ennyi volt az esés.
Láttam akkoribban a kihalt városokat, hogy senki nem ment sehova, a fogyasztás rekord mértékben esett vissza pillanatok alatt, és mindeközben azt, hogy milyen elbocsátási hullám söpört végig több iparágban is.
Jónap Richárd fogalmazta meg az egyik blog bejegyzésében, a gondolatbűnözés és az „ez nem mehet így tovább mantra” megjelenését.
Tavasszal én is „gondolatbűnöző” lettem, amire sajnos csak később eszméltem rá.
A piac felfelé vette az irányt, és én nem erre számítottam.
Beleestem abba a hibába, hogy elvárásokat támasztottam a piaccal szemben, és rá akartam erőltetni a saját várakozásaim a piacra.
Sajnos csak később tanultam meg újra az egyik alapvető tőzsdei szabályt, hogy azt kell akarni, amit a piac akar.
A nyár folyamán már kezdtem látni, hogy itt valami egészen újszerű helyzettel állunk szemben, mint ami a korábbi részvénypiaci összeomlások során volt látható.
Azonban még ekkor sem hittem el, hogy az extrém eufória sokáig fennmaradhat.
Az elhíresült és a történelem során már többször igazolt tőzsdei megfigyelésekre is fittyet hányva, a piac folytatta az emelkedést.
Az egyik ilyen mondás, így hangzik „Sell in May and go away.”
A nyári hónapok során közel 16%-os emelkedést tudhatott maga mögött az S&P 500 index.
A Nasdaq index ugyan ezen az időtávon 27%-os emelkedést produkált. Ez máskor egy egész éves teljesítményt tekintve is igen szép eredménynek számítana, de 3 hónap alatt egészen elképesztő volt.
Ezt követően jött az ősz, ezzel együtt pedig fókuszba került az elnökválasztás.
A választás napjához közeledve úgy tűnt, a piac Joe Biden megválasztására számít. Ez a megújuló energiával foglalkozó cégek újabb menetelésében öltött testet.
Ősszel azon cégek emelkedtek kimagasló mértékben, akik valamilyen téren a környezetszennyezés megfékezését helyezték fókuszba, ez ugyanis a Trump-i hivatal alatt kevesebb fejlődési teret kapott.
Ha nem lett volna elég novembreben az elnökválasztás körüli huza-vona, 9-én megjelent egy igen pozitív hír, hogy két gyártó vakcinája rövidesen piacra kerülhet.
Ezt a hírt a piac egy hirtelen megugrással díjazta, de ezután egy kisebb konszolidáció következett.
Az év utolsó hónapjában sikerült még tovább folytatni, a már amúgy is hihetetlen magasságokba nyúló emelkedést. Az S&P 500 index mindenkori csúcsán zárva búcsúztatta el az évet.
A 2000-es évek dotkom lufiját koromnál fogva csak utólag tanulmányoztam, és nem érthettem milyen érzés, amikor azt hisszük, hogy a fák az égig nőnek.
Fogalmam sem volt eddig róla, milyen hosszan és milyen meredeken szárnyalhatnak az éppen kisbefektetők által favorizált részvények.
Az elmúlt év a legfontosabb tanításai számomra az alábbiak voltak.
Megtanultam többek között, hogy ne erőltessem a saját akaratom a piacra.
Ezen túl azt is, hogy bizonytalan helyzetekben jobb távol maradni a piactól. Sokszor elfelejtjük kereskedőként, hogy a partvonalról is nézhetjük az események alakulását, amíg jelt nem kapunk a cselekvésre.
Mindezeken túlmenően több nagyobb pofont is kapva a múlt évben, rájöttem, hogy türelmesebbnek kell lennem. Sajnos ezt nem elég korán tanultam meg, de talán még nem túl későn.
A történelem során visszaemlékezve mindig azt mondjuk magunknak ez a mostani helyzet más. Már párszor pedig megtanultuk, hogy a fák nem nőnek az égig…
A történelem, ha nem is ismétli önmagát, de rímel a korábbi időszakokra, ugyanis az emberi természet nem változik.
Van egy olyan érzésem, hogy a 2021-es év is rengeteg újdonságot tartogat, mindenképp érdemes résen lenni!